Mire figyeljünk?

Lateralizáció – „oldalivá válás”

Az evolúció folyamán az emberi agy két féltekéje bizonyos aktivitások tekintetében specializálódott – ezt laterali-zációnak nevezzük.
A lateralitás megfigyelhető a páros érzékszervek (szem, fül), a lábak, kezek működésében is.
A lateralitás legismertebb példája a kezesség, amikor is az egyik kéz erősebbnek, ügyesebbnek, dominánsabbnak mutatkozik, és jobb koordinációs készséggel bír. A jobbkezeseknél a bal agyfélteke, a balkezeseknél a jobb agyfélteke a domináns.
Kezesség tekintetében már 4 éves kortól megfigyelhető a bal vagy jobb kéz dominancia, ami 8 éves korra fixálódik egyértelműen. Az általános érettség szempontjából sokkal szerencsésebb, ha a gyermeknek valamelyik keze dominánssá válik (mindegy, hogy a bal vagy a jobb).

Dominanciazavart jelent

Ha az ember nem egyértelműen „balos” vagy „jobbos” – ilyenkor az erősebb oldal megerősítésére van szükség, gyakran szakember segítségét kell igénybe venni, vagy ha az ember kevertdominanciájú, azaz pl.: jobbkezes, de emellett ballábas vagy balszemes.

 

Dominanciazavart eredményez

Ha a laterális dominancia kialakulása elmarad, vagy az idegrendszer lassabb fejlődése, esetleg sérülése miatt késve alakul ki. Dominanciazavarhoz vezet az is, ha a balkezes gyermeket jobbkezessé szoktatják át.

 

Milyen következményekkel jár, milyen problémákat okoz, ha nem alakul ki egyik agyfélteke irányító szerepe sem?

 

  • A beszédközpontok a domináns féltekén találhatók, ám féltekei dominancia hiányában, vagy ha nem eléggé elkülönülten domináns egyik félteke irányító szerepe sem, akkor zavarok léphetnek fel a beszédfejlődésben.
  • bizonytalanság jellemző a téri tájékozódásban (bal-jobb felcserélése) ami, olvasási- írási nehézségeket okoz – Pl.: a gyermek felcseréli a betű vagy szótagrendet (sz, helyett zs-t olvas), fordított vagy tükörírást használ
  • bizonyos tantárgyak nehezebben mennek: matematika, fogalmazás, nyelvtanulás
  • mindezek teljesítménybéli és tanulási nehézségeket okoznak az iskolában, ami kudarcélményt, feszültséget, érzelmi kiegyensúlyozatlanságot eredményez. A sikertelenség gátolttá vagy agresszívvá teheti az embert, ami a szociális kapcsolatokban alkalmazkodási problémákban is megnyilvánulhat.
  • lelkileg pedig kisebbrendűségi érzéshez, bizonytalansághoz, a teljesítmény túlkompenzáláshoz, szorongáshoz, személyiségzavarokhoz vezet

Forrás: Szabó Szilvia grafológus
Féltekei dominanciám van? | Az írás tükrében
www.azirastukreben.hu/felteki-dominanciam-van